A MAGYAROK ISTENE VIGYÁZZA A JOBBJÁN ÜLŐ VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ URUNKAT SZÜLETÉSNAPJÁN! 

S Ő SEGÍT BENNÜNKET MA A HADAK ÚTJÁRÓL, A LEGFŐBB HADÚR...

1919.november 16-án kezdődött, amikor a vörös rongyokba öltözött Budapestet térdre kényszerítette a bolsevik-kommunista métely után.

---

 

HORTHY MIKLÓS 75.SZÜLETÉSNAJA ALKALMÁBÓL ÜNNEPI BESZÉD:

(Elmondta az akkori világ ünnepelt magyar írófejedelme, Herczeg Ferenc. Ma mi sem tudnánk szebbet mondani...Szerk.)

"Mert a népek istene nagy férfiak szívében lakik és az ő tetteikkel szól az emberiséghez. Az erős népek azok, amelyek felismerik a providenciális férfit és cselekvésre készen tömörülnek körülötte.

A gyönge népek pedig azok, melyek a vezér kiválasztásánál nem az ország érdekét, hanem egyesek és pártcsoportok érdekét tartják szemük előtt.

A gondviselés a világ tudomására adta, hogy a magyar nemzet még nem végezte be történelmi küldetését, még további harcokat és munkát vár tőle.

A gondviselés ezt akkor nyilvánította ki érthetően, midőn a trianoni katasztrófa után olyan vezért küldött, aki ki tudta emelni Árpád népét mélységes megaláztatásából.

A háború győztesei és a győzelem élősdijei felprédálták Szent István örökségét, lefegyverezték dicsőséges hadseregét, megsemmisítették a nemzet gazdasági életét és megnyomorították ősi kultúráját.

A proletárdiktatúra szennyáradatában a magyarság elvesztette tekintélyét, elvesztette önérzetét és a jövőbe vetett hitét. Végtelenül ki volt szolgálva a szomszéd népek önkényének. És tapasztalnia kellett, hogy jogos panaszai felett a Népszövetség bürokratikus lelketlenséggel tér napirendre. A magyar népet, melyet egykor a keresztény Európa védőpajzsának neveztek, kirekesztették a keresztény népek közösségéből. Ebben a tragikus órában jelent meg a magyar fővárosban a nemzet istenadta vezére, nagybányai Horthy Miklós tengernagy. A tengerek legendás hőse bevonult a magyar történelembe, midőn sastollas csapata élén megjelent a fehérvári vámsorompónál. Mögötte fényes szemű nótás parasztfiúk meneteltek és Horthy Miklós legényei a szuronyuk hegyén visszahozták a magyarság becsületét, melyet rövidlátó és önző forradalmárok elherdáltak. Budapest népe úgy érezte, hogy megszűnt az átok, mely eddig a nemzet szívére nehezedett. Mindenki csodát várt Horthy Miklóstól és ma 24 évvel a bevonulás után, elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a csoda csakugyan bekövetkezett. A sors embereit nem a szavaiból, hanem a tetteiből kell megítélni. Mit tett Horthy Miklós a magyar nemzet szolgálatában? Ha ismerjük a trianoni magyarság erőviszonyait, ha ismerjük az akkori nemzetközi helyzetet, hálás szívvel megállapíthatjuk, hogy nincs a világon még egy államfő, aki erkölcsi eszközökkel – mert hiszen anyagiak nem álltak a nemzet rendelkezésére – olyan nagyszabású mentő-, szervező- és építőmunkát tudott volna teljesíteni, mint Horthy Miklós. A következőkben nem az otrantói hős harcairól lesz szó, hanem a titáni munkáról, melyet népének szolgálatában elvégzett. A munka csakugyan titáni volt, és változataiban elképzelhetetlenül gazdag, áttekinteni csak úgy tudjuk, ha sorra vesszük a nemzeti élet egyes ágait. „Ha nem fogunk fegyvert, örökre elveszünk!” – mondta a fővezér.

Első sorban tehát hadsereget kellett szervezni, mert a nép, amely képtelen megvédeni a maga tulajdonát és becsületét, béna koldus a nemzetek társadalmában. Horthy Miklós Nemzeti Hadserege négyszáz esztendő óta az első, amely kizárólag és teljesen a magyar állameszme szolgálatában viselte a fegyvert, lépésről-lépésre megalakult és a magyar nép büszkén és gyönyörködve köszöntötte a fegyver alá termett magyar legények vonuló alakulatait. A nép jól tudja, hogy a hadsereg nem csak nemzetvédelmi, de nemzetnevelő intézmény is. Fegyelemre, tiszteletre és emberségre szoktatja a szilajvérű ifjúságot. És minél jobban beteltek a hadsereg keretei, mennél tökéletesebb és modernebb a felszerelése, annál jobban meghallották és meghallgatták a magyarság szavát Európában, és annál halkabb és udvariasabb lett a hang a szomszéd kormányok szemében. A Nemzeti Hadsereg, melyről a Fővezér úgy nyilatkozott, hogy az nem a kormány, hanem a haza szolgálatában áll, bebizonyította Don-melléki véres harcokban, hogy a mai magyar ifjúságban élnek a harcias ősök erényei.

A néplélek mélységes ismeretére vall a Vitézi Rend intézményének megteremtése. Ez ízig-vérig magyar gondolat.

A katona, aki szolgálati kötelességén túlmenő áldozatkészséggel ajánlja fel vérét és életét a hazának, kormányzó urunk meggyőződése szerint méltó rá, hogy állandóan belekerüljön a közbecsülés fénykörébe és megérdemli, hogy verőfény világítsa meg gyermekei és unokái életét. A világháború 700.000 hősi halottjának országszerte emlékműveket emeltek, a Vitézi Rend által pedig a hazafiság, férfiasság és tiszta erkölcs gárdájával ajándékozza meg az országot. Trianon után a nemzet gazdasági élete temető és rommező volt. A békeszerződések botorul és gonoszul megfosztották nyersanyagforrásaitól, a kereskedelmet pedig elvágták régi megszokott piacaitól.

A Fővezér ekkor kiadta a jelszót: A Nemzeti Hadsereg oltalma alatt a nemzet valamennyi rétege kezdje meg az alkotó munkát, mellyel egy boldogabb, viruló Magyarországot akarunk felépíteni. Kormányzó urunk személyesen nyitja meg a mezőgazdasági és ipari kiállításokat. Megkapó és fölemelő, milyen példaadó buzgalommal, minden apróságra kiterjedő lelkiismeretességgel figyeli, ápolja és támogatja a gazdasági élet minden halk rezdülését. A Magyarországon járt idegen fosztogatók elhurcolták a gyári gépeket, elhajtották a tenyészállatokat. De a nemzet hamarosan bebizonyította, hogy a gyáriparnál nem a gép, az állattenyésztésnél nem az állat a legfontosabb, hanem az arravaló ember. Az ország megint maga gyártja a honvédelem és a munka eszközeit, a magyar állattenyésztés pedig újból régi nagy híre szerint tömörült. A kormányzó úr mindenütt ott van, ahol elismerésre, bíztatásra és bátorításra van szükség. Midőn árvíz önti el az Alföldet, repülőutat tesz az árterület fölött. A lesújtott magyar nép a pusztulás partjáról hittel és bizalommal tekint fel kormányzó urára és nem csalódott. Az elpusztult Vésztő, mint Horthy Miklós-falva támadt fel újabb és szebb életre. Nem feledkezett meg a sokgyermekes szegény magyar családokról sem. S alig pár év alatt több mint ötezer családi házat épített számukra. A szénínség napjaiban meglátogatja a szénbányászokat, és a magyar munkás hazafiságára hivatkozva, fokozott termelésre ösztönzi őket. Megszemléli az évről-évre jobban elhíresedő hajdúszoboszlói gyógyforrásokat. A kincsekben oly gazdag magyar föld gyönyörű meglepetéssel szolgál a kutató nemzetnek: az ország különböző részein gazdag olajforrásokat fedeznek fel. Őfőméltósága adja át a forgalomnak az első transzkontinentális autóutat, mely szorosabbra fűzi Magyarország összeköttetését a külfölddel. Van ideje és kedve, hogy törődjék a gazdasági mozgósítás minden jelenségével. Az újjászületett magyar ipar már nagyszerű erőpróbákra képes. Kormányzó úr átadja a forgalomnak a tiszugi Tisza-hidat. A Duna-tengeri hajózás őfőméltóságának legsajátabb ötlete, és elégtételére szolgálhat, midőn részt vesz a Tisza nevű gőzös első útján, mely gőzös az ő előgondolása szerint épült. És jogos büszkeség tölti el az államfő szívét, midőn próbautat tesz az első sínautó, amely Dél-Amerika számára készült. Az Alföld öntözőcsatorna rendszere, amelyről évtizedek óta beszédeket mondtak és terveket készítettek, Horthy Miklós kormányzósága idején kezd megvalósulni. És öröm tölti el a felszabadult Erdély népét, midőn megnyílik a szeretfalva-dédai vasútvonal, mely ütőérként köti össze a Székelyföldet az ország szívével. Az írás szavai szerint nem csak kenyérrel él az ember. A magyarság Szent István király óta jól tudja, hogy csak, mint keresztény kultúrnép maradhat életben. Ha valahol a világon, akkor tudománynak, irodalomnak, művészetnek nálunk van nemzetépítő és nemzetvédő hivatása. Horthy Miklós kormányai tudatában voltak ennek az igazságnak, és a magyar állam Trianon után többet alkotott tanügyi téren, mint a béke és gazdagság napfényes éveiben. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter egyszerre ötezer népiskolát alapít, ez pedig olyan szám, amelyre egy nagyhatalom is büszkén hivatkozhatna.

Trianon után kiépítették a debreceni egyetemet, Szegedre telepítették a kolozsvári Ferenc József Egyetemet, Pécsre a pozsonyi Erzsébet Egyetemet. Midőn felszabadult Kolozsvár, vissza kellett vinni a Ferenc József Egyetemet, Szegeden pedig új egyetemet kellett nyitni. És Sopronban evangélikus hittudományi kart alapítanak. Kormányzó urunk és hitvese élénk érdeklődéssel kísérik a magyar alkotószellem minden megnyilatkozását. Nagy könyvbarátok, színházi bemutatókon és képzőművészeti kiállításokon írók és művészek nagy örömére, rendszerint megjelennek.

A magyarság az irodalomba, a zenébe, a színművészetbe és a képzőművészetekbe annyi sajátszerű faji vonást tudott belevinni, hogy egyéni kultúrája különbözik minden más népétől, és ennek a körülménynek bizonyára döntő része van benne, hogy idők folyamán a nemzet nem olvadt bele és nem semmisült meg a hatalmas szomszéd népek tengerébe. Pártfogója a magyar filmiparnak, látogatást tesz a Hunnia filmgyárban, és részt vesz a kétszázadik magyar film bemutatóján. A külföld is kezd kultúrközpontot látni a magyar fővárosban német, olasz, észt kiállítások után Európa népei egymás után rendeznek itt képzőművészeti kiállításokat. Bizonyos, hogy nemzeti királyok óta Budavárában nem székelt államfő, aki annyira ismerte, szerette és pártolta volna a magyar szellem nemezépítő munkáját. És sokat mondó szimbólum, hogy Horthy Miklós kormányzósága idején tették szabaddá a székesfehérvári ezeréves bazilika maradványait és az Árpád-házi királyok ezeréves esztergomi palotáját, melyek meggyőzően bizonyítják, hogy a Mohács előtti magyarság művészeti kultúrája milyen magas fokon állott. Magyarország kormányzója kora ifjúsága óta sportember volt. Katona létére tapasztalásból tudja, milyen nagy szüksége van az országnak kemény izmú, erős szívű és tisztafejű fiatalságra. Gyakran látni Őfőméltóságát lóversenyeken és lovas ünnepeken, melyeknek magasabb rendű célja a magyar lovas szellem és lótenyésztés emelése. Horthy Miklós mondta egy alkalmi beszédében, hogy a ló a magyar ember hű és nemes bajtársa, nélküle Árpád seregei nem tudták volna megvívni a honfoglaló harcokat. A kormányzó úr híres vadász. A vadászat egyébként nem puszta szórakozás. A magyarországi vadászatoknak különös jelentőségük van részben idegenforgalmi szempontból, részben azért, mivel könnyebbé teszi a reprezentálást, és elősegíti a külföldi államférfiakkal való érintkezést. A kormányzó úr teszi le a Nemzeti Sportcsarnok alapkövét. Igen érdeklik a versenyek, melyeken ifjú atléták teszik próbára ügyességüket és bátorságukat. Főleg olyan versenyek érdeklik, ahol magyar és külföldi ifjak mérik össze képességeiket. A magyar sportélet fellendülése világhírt szerzett ifjúságunknak az olimpiai versenyeken, s méltó versenytársa lett a világ leghíresebb atléta nemzeteinek. A legutóbbi berlini olimpiászon a magyarság 52 nemzet versenyében már a harmadik helyre került. A magyar sportélet fellendülésének nagy része lehetett benne, hogy az ország egyik gócpontja lett a cserkészmozgalomnak. A mi jól iskolázott és kitűnően fegyelmezett cserkészeink külföldi táborozásai alkalmával becsületet hoztak a magyar névre. Meg kell emlékeznünk a kormányzó úr kedves alkotásáról, a Leventeintézményről is, bár ennek a sportnál magasabb rendű és jóval általánosabb hivatása van. A férfias energia és fáradhatatlan céltudatosság, mely a kormányzó úr egyéniségéből árad, felvillanyozta, és mozgásba hozta egész nemzeti életünket. Egyházi és világi ünnepeink állami aktusai fényt és mélységet nyernek az első magyar ember jelenléte által. A Szent Jobb-körmenete sohasem mozgatott meg ekkora tömegeket, s a vallási ünnep jellege mellett előtérbe lép a nemzeti ünnep jellege is. Az országgyűlés megnyitása, vagy ünnepi ülései sohasem folytak le olyan díszes és mély benyomást keltő keretek közt, mint mostanában. Kormányzójával az élén ünnepli meg díszes keretek között Szent István első királyunk halálának évfordulóját.

Ebből az alkalomból Székesfehérvárott, az ősi koronázó városban hívták össze a teljes országgyűlést. Szegeden ő avatja fel a pusztító árvíz emlékére emelt Fogadalmi templomot, és jelenlétében ünnepeljük meg az ellenforradalom húszadik évfordulóját, majd a Ludovika ifjúságának nagyszerű magatartását a proletárdiktatúra alatt. Horthy Miklós országlásának két évtizede azt eredményezte, hogy a nemzet ismét emelt fővel léphet Európa színe elé. Magyarország megint állam lett. Állam, mely a saját törvényei szerint, maga erejéből él. Az első külföldi államférfi, aki baráti jobbját nyújtotta nemzetünk felé, Benito Mussolini volt, Itália Duceja.

Ő kiáltotta Magyarország felé bíztatóan és irányt mutatva: „a békeszerződés nem lehet egy nép sírboltja!” Szaporodtak a jelek, melyek arra vallottak, hogy a magyar ismét tényező a Duna völgyében, olyan tényező, amelyről tudomást kell venni, és melynek barátsága politikai értéket jelent. Az ország, mint utazási különlegesség, divatba jött, nem csak külföldi turisták, hanem külföldi fejedelmek is, államférfiak mind gyakrabban felkeresték. A szoros barátság és a hála, mely a nemzetet Olaszországhoz fűzi, kifejezést nyert a kormányzó úr és hitvese itáliai látogatásával. Kitűnt ekkor, hogy Horthy Miklósnak páratlanul díszes pozíciója van az európai köztudatban, és kitűnik, hogy az ősi és nemes magyar népet a világ előtt senki sem képviselhetné több hivatottsággal, mint a kormányzói pár. Az olasz királyi és császári pár viszonozta Horthyék látogatását Budavárában. És ezzel a fényes és emlékezetes vendégjárással szétfoszlott és eltakarodott a trianoni éjszaka utolsó árnyéka is. Döntő módon hangsúlyozta Magyarország európai tekintélyét a barátság, melyet a hatalmas Német Birodalom lángeszű vezére és kancellárja, Hitler Adolf tanúsít nemzetünk iránt. Ez a barátság a kormányzói pár németországi látogatása alkalmával nyert az egész magyarságra nézve megtisztelő kifejezést a Führer ugyanis Horthynét kérte fel egyik páncélos hajója keresztanyjának. Magyarországnak megint vannak barátai, sőt hamarosan lesznek irigyei is, mihelyt nyilvánosságra jut, hogy az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszust a magyar fővárosban fogja megtartani a katolikus világ. Pacelli bíbornok, a pápai legátus, a tiszta és erős férfi fennkölt lényével feledhetetlen benyomást tett a magyarságra, de jogunk van hinni, hogy a fejedelmi vendégszeretetet, mellyel a kormányzói pár a bíboros vendéget körülvette, még ma is, mikor Pacelli bíbornokból XIII. Pius pápa lett, meleg emlékként élt őszentsége szívében. Hiába emelték törvényerőre a trianoni békediktátumot, hiába rögtönöztek magyar vármegyékből uj államokat, szíve mélyén a nemzet sohesem hitte, hogy Szent István birodalmának megcsonkítása állandó és örökös marad. És amiről a magyarság csodavárói álmodoztak, azt két hatalmas barátunk, a Német Birodalom és Itália segítségével megvalósította Horthy Miklós bölcs és következetes államvezetése. Ha semmi egyebet nem tett volna a nemzet érdekében, már ezzel is örök időkre beírta országgyarapító nevét eljövendő magyar nemzedékek szívébe. A felszabadult magyarság ujjongva köszöntötte Magyarország kormányzóját. Ezentúl nem lesz már bűn, ha az ezeréves hazában valaki magyarnak vallja magát. Horthy Miklós kenderesi birtokán kérges munkáskezek galambdúcos székely kaput állítanak. Fából faragott, megható diadalív, melyen át a székelység szeretete árad felszabadítója felé. A kenderesi földesúrnak bizonyára értékesebb emlékmű, mint Titus császár római diadalíve. Most pedig éljünk mi is az alkalommal, és lépjünk be kormányzónk családi otthonába! Három rendes lakóhelye van: a budai vár, a gödöllői kastély – ez a kettő közjogi méltóságánál fogva illeti meg – és a kenderesi családi birtok, melyet szülei után örökölt. Igazán otthon, Kenderesen érzi magát, ott töltötte gyermekkorát és családja körében ma ott éli a magyar földbirtokos visszavonult és békés életét.

Reggel lóháton járja be a gazdaságát, maga néz a vetések, főleg a neki oly kedves rizsföldjei után, elbeszélget embereivel, majd gyönyörködik telivér csikóiban. Kendereshez boldog és fájdalmas emlékek fűződnek. A fájdalmasak Horthy István délceg alakját borongják körül. Horthy István, a legritkább és legkülönb magyar férfitípus képviselője volt: éles eszű, bátor és tetterős. Mint gépészmérnök, évekig dolgozott Ford amerikai autógyárában. Már Budapesten élt, mint a Magyar Államvasutak vezetője, mikor üzleti dolga akadt Bombayben, ekkor kicsi repülőgépén egymagában elrepült Kelet-Indiába, ott elvégezte dolgait és ismét hazarepült. Ez nem sportteljesítmény volt, hanem egyszerű üzleti út. Midőn megházasodott, nászútját fiatal hitvesével repülőgépen tette meg.

Az országgyűlés kormányzóhelyettessé választotta, de magas közjogi méltósága nem gátolhatta abban, hogy a háború kitörése után, mint repülőfőhadnagy a keleti arcvonalra ne siessen. A magyarok istene úgy akarta, hogy hősi halált haljon, és egyike legyen azoknak a tüneményes hősöknek, akikre évszázadok múltán is meghatott hálával és büszkeséggel gondol a magyarság. A Horthy-nemzetség meghozta hazájának a legnagyobb áldozatot, amilyre halandó emberek képesek.

 Ha ilyenek az apák és ilyenek a fiúk, akkor örök a magyar. A veszteségért semmi sem kárpótolhatja a szülőket, de enyhítheti fájdalmukat az a felemelő tudat, hogy az ifjú hőst az egész magyarság úgy siratta meg, mintha mindnyájunk szeretett családtagja volna. És bizonyára enyhítette a szülők gyászát az is, hogy második fiúk, ifjabb Horthy Miklós követ és miniszterrezidens hosszú utazás után hazaérkezett Brazíliából.

A nép a maga választotta vezér személyében, önmagát tiszteli meg. Mert az államfő homlokán a nemzet méltósága világít, karjában a nép ereje feszül.

 Kétségtelen, hogy Horthy Miklós kormányzó az a központi erő, amely Trianon óta egyensúlyban tartja a magyar életet. Nemcsak a határainkon belül élő magyarság jóléte és jövője fölött őrködik, de számon tartja a szenvedő magyarokat, akiket a történelem viharai idegen uralom alá vetettek.

És ha eljön az ideje, visszavezeti őket Szent István birodalmába. Ő az a gyémánttengely, mely körül az ezeréves gépezet forog. A széthúzó osztályokat és pártokat az ő páratlan tekintélye forrasztja nemzeti egységbe. A dolgozó nép benne látja a rend és biztonság legfőbb őrét. Benne a hitetlenek is kénytelenek hinni, az állhatatlanok is kénytelenek megállapodni.

 Ezért, aki Horthy Miklóst követi, az a magyar nemzetet követi.

A kormányzó a nemzeti egység szimbóluma.

Ezeréves múltjából megtanulhatta a magyarság, hogy erős, viruló és boldog csak olyankor volt, mikor egységes tudott maradni. Magyarország kormányzója június 18-án üli meg 75. születésnapját.

Értékesebb és neki kedvesebb születésnapi ajándékot nem adhatunk, mintha felajánljuk az egységes magyar nemzet szeretetét."

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: HORTHY MIKLÓS 143.ÉVE
KAPOSVÁRI KÖZÖSSÉGI TÜKÖR - © 2008 - 2026 - kaposvaritukor.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat